Fénylő képek Napból jönnek

Csak ölelnek, sosem ölnek,

Csak csókolnak, csak emelnek

Szerelemről énekelnek

Öleljen a feltámadott Nap!

 Költözzön szívedbe a kikelet fénye!

Vezessen karján tavasz oltárához

 a mindenség csillagvőlegénye!

Van egy liget a két virág határán,

nem látható, csak annak, aki bátor,

akinek a lelke szomjazik a fényre,

akinek szívében az örök tűz lángol.

Elmegyek, elmegyek. Hosszú út előttem.

Emlékül itt hagyom búbánatos szívem.

Fedjétek be földdel, könnyel öntözzétek,

sarjadó virágát fényben fürösszétek!

Tizenkét hídon táncolt a lélek,

mind-mind más-más szigetre vitt,

egyiken álmaink pihentek,

másikban születtek csókjaink.