Van egy liget a két világ határán...

6.levél. Luridus és Moralisa

Írta: Pi

A tér határtalan, és akik mégis határokat szabnak, azok elvesznek, megsemmisülnek benne. A hang, amiről az előbb meséltem neked, ennek a határtalannak a megfelelője, hiszen egy vele, nem vész el benne, hanem alkotója, minőségének meghatározója.

Bővebben ...

Pirkadati csapongások

Írta: Pi

„Nem írni több, mint írni…”
(Hamvas Béla)

Igen, több, és ha szerény az ember elég, hiszen a szerénység a legnagyobb erény.

Tudod, írni nem más, mint a fényt szavakba vinni:
Árnyak hullámzását, színek végtelenjét, ahogy te látod, te érzed, ahogy rezegnek agyadban a képek, saját lényed szűrőjén idézni.
És ehhez kevés vagy! Porszem, jelentéktelen sejt, csepp! Próbálod visszatükrözni a tengert, ami visz magával, gőzeiben, hullámzó morajával, úszva a fényben, néha szivárványos tüneményben, máskor komor, viharos szélben, hullámtaréjon táncoltatva, majd mélybe sodorva, sötét rideg homályba, beoldva nyomasztó sűrű feketébe, majd ébredésen túli teremtő kékbe.

Bővebben ...

Plankton-civilizáció

Írta: Pi

Ha igaz az evolúció – márpedig bizonyos szempontból mindenképpen az – akkor a legjelentősebb egyedfejlődés a plankton-típusú földlakóknál tapasztalható. Itt egyszerre két, kevésbé ismert fogalom jelenik meg - plankton-típus, és földlakó – de nem szabad megrémülni, az evolúció már csak ilyen. Ha azt hitte valaki, hogy a „fejlődés” egyirányú, akkor alaposan át kell értékelnie világunkról alkotott nézeteit, tudniillik annyi irány van, amennyi csak lehet, és még annál is több, tehát végtelen a variációs lehetőség. Ezen belül – természetesen – lehet osztályozni, néhány közös jellemző alapján csoportosítani. Ennek nyomán alakult ki a földlakók, s ezen belül a plankton-típusú földlakók kasztja. Hozzáértők szerint földlakó az-az emberi formával bíró lény, amely már nem ember, hanem valamilyen új egyed. Egyesek szerint a homo sapiens mutációja, szerintem egészen más, de erre, itt, most nem térek ki. (Talán, majd máskor.)

Bővebben ...

Szerény emlékezés

Írta: Pi

Ez a néhány sor Hamvas Béla emlékére születik, nem azért, mintha lenne ma szó, amelyhez nem kapcsolódna ő maga valamilyen formában, amellyel nem idéznénk akaratlanul is őt, hanem csupán azért, mert néha illik megjelölni a pillanatot, amikor nagyobb erővel van jelen, mint általában, és ez akkor is, arra az emberre is igaz, aki nem ismeri, nem olvasta…

Bővebben ...

Választás

Írta: Pi

Nincs más választás, mint kívül maradni, amennyire csak lehet, amennyire csak hagyják.

Ez is választás, ahogy az is szavaz, aki nem szavaz.

A demokrácia már csak ilyen: hagy esélyt arra, hogy kívül maradj. A maga módján természetesen, minősít téged ezért, de ez önmagában semmit sem jelent. Számára igen, számodra nem.

Bővebben ...